Legalább 150 milliós árvízvédelmi fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a Lajta torkolatában a város által korábban építési telekként eladott területre építkezhessen a vevő – a torkolat rendezése nélkül a vízügy nem adja ki az építési engedélyhez szükséges hozzájárulását. Most a költségmegosztásról állapodott meg az önkormányzat és az ingatlanfejlesztők.
Árvízvédelmi fejlesztést kér az építési engedélyhez való hozzájáruláshoz a vízügyi igazgatóság négy ingatlan esetében a Lajta és a Mosoni-Duna összefolyása közelében, a Kiserdő lakóparkban. A terület árvízvédelme egyrészt az önkormányzat feladata, másrészt azon ingatlanfejlesztő cégeknek is érdeke, akiknek azon a területen van beépített vagy beépítésre szánt ingatlana.
A történet még évekkel ezelőttre nyúlik vissza, akkor adott el az város építési telekként több ingatlant ezen a részen – ezek azonban, mint kiderült, a nagyvízi meder részei. Az érintett négy helyrajzi számú telekből három magántulajdonban van, egy pedig önkormányzatiban.
A testületi előterjesztés szerint:
– a 6901 hrsz-ú ingatlan: 4487 m2, kivett beépítetlen terület a K.M.R. DOLOMIT Ingatlanközvetítő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tulajdona
– a 6902/1 hrsz-ú ingatlan: 5557 m2, kivett közterület Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata tulajdona
– a 6904 hrsz-ú ingatlan: 7057 m2, kivett beépítetlen terület az Imoville Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdona
– a 6905 hrsz-ú ingatlan: 8353 m2, kivett lakóház és udvar a Kiserdő 6905 Társasház tulajdona.

Forrás: mosonmagyarovar.hu
A történet egyik kulcsszereplője a 6904-es telek, amelyre tervezett társasház építéséhez a hatóság kiadta a nagyvízi mederkezelői hozzájárulását, amelyben rögzítette, hogy milyen intézkedéseket vár el az árvízvédelem érdekében.
A hatóság által leírtaknak megfelelően készült el a Lajta torkolatának rendezésére, a beépítések, feltöltések kompenzációjára vonatkozó árvíz levezető képesség javítását elősegítő terv, melyet az Adaste 2003 Kft. megbízásából a Hullámvonal Mérnökszolgálati Kft. készített. A tervhez az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulást adott. Az engedélyes tervre a hatóság a vagyonkezelői hozzájárulását megadta, ami előfeltétele a vízjogi létesítési engedély kiadásának. Eddig ezt azonban nem kérelmezték a vízügyi hatóságtól, pedig a vízjogi létesítés engedély birtokában lehet csak a területen további fejlesztéseket kezdeményezni.
Most jön egy fontos mozzanat: a testületi előterjesztés szerint a 6901-es ingatlanra tervezett 50 lakásos társasház nagyvízi mederkezelői hozzájárulását a hatóság elutasította, mert a 6904-es ingatlan építési engedélyéhez kiadott mederkezelői hozzájárulásban előírt kompenzációs munkákat nem végezték el.
A 6901-es ingatlant az önkormányzat építési telekként értékesítette a K.M.R. Dolomit Kft-nek 2018-ban. Csakhogy az építési beruházás nem kezdődhet a hatósági engedély hiányában, ezért a cég képviselői a terület rendezésével kapcsolatos együttműködésért egyeztetést kezdeményeztek az önkormányzat és az ingatlanfejlesztésben érdekelt Imoville Kft. képviselői részvételével. A Lajta-torkolat rendezése ügyében megtartott személyes egyeztetés során az önkormányzat, a K.M.R. Dolomit Kft. képviseletében eljáró Adaste 2003 Kft. és az Imoville Kft. képviselői megállapodtak abban, hogy a rendezéshez kapcsolódó beruházást együttes költségviselés mellett végzik, együttműködési megállapodást kötnek. A kivitelezés várható költsége 148 millió 850 ezer forint plusz áfa, amelynek felét az Adaste 2003 Kft., 30 százalékát az önkormányzat, 20-at az Imoville Kft. fizethet. Ezt a megállapodást szavazta meg végül a képviselő-testület.
De nézzük, a testületi ülésen ki, mit mondott az üggyel kapcsolatban?
Balázs Endre alpolgármester szerint egyértelmű a helyzet, 2019-ben építési telekként értékesítettek telkeket, amik nem azok, hanem az árvízi meder részei – hiába jelezte ezt az akkori városvezetésnek a vízügy. „Az akkori rossz döntés miatt most nehéz helyzetbe került az önkormányzat, hisz a vevőkkel-beruházókkal megállapodást kell kötni, mert akár perelhetnének is. Nem tudom, hogy miért kellett ezeket a telkeket eladni, hisz vízparti zöld területek? Miért építési telkekként lettek eladva, s ki vállalja ezért a felelősséget? Pontosan tudta, mert a vízügy tájékoztatta, hogy ez nem lesz építési telek, csak hát megígérte (a vevőknek), hogy majd kezdenek vele valamit. Közben azonban történt egy vezetésváltás, és erre most már nincs lehetősége. Annak örülhetünk, hogy a mostani megállapodás jó, jobb mintha perelnének bennünket. De az ön felelősségét ebben ki kell jelenteni” – mondta a volt polgármesternek.
Árvay István ezt cáfolta, mondván a Movinnov adta el ezt a telket (a Movinnov az önkormányzat tulajdonában áll – a szerk.), nem rá, az (akkori) polgármesterre „kell ilyenkor nézegetni”. Hozzátette, a nagyvízi meder akkor nem volt feltüntetve a szabályozásban, így a tulajdoni lapon sem volt korlátozás. Az akkori városvezető szerint „amikor a Movinnov összevásárolgatta a területet, közös kérelemmel fordultak az önkormányzathoz a Szeredi Ádám vezette céggel (amelyiknek ott ingatlantulajdona volt), hogy az önkormányzat készítsen rá szabályozási tervet. Innentől a tulajdonosok annak értékesítették, akinek tudták.” Árvay István szerint a nagyvízi meder kérdésről a hivatalt kell megkérdezni, mikor merült fel valójában. „Valójában ma dugták a hurokba a fejüket, amikor feltüntették azt”, mert szerinte nem kaptak biztosítékot, hogy a nagyvízi mederre vonatkozó matematikai számítást megváltoztatják (Szabó Miklós polgármester szerint a vízügy biztosítékot adott, hogy hozzájárul az építéshez). A volt polgármester szerint erre azért lenne szükség, mert megépült a gönyűi torkolati műtárgy, így kisebb értéken vonulnak le az árhullámok (Szabó Miklós szerint a gönyűi hatás lentről csak Mecsérig érezhető a Mosoni-Dunán).
Árvay István azt kérdezte: mi az építési telek, ha nem az, amit a tulajdoni lap tartalmaz? Balázs Endre szerint az, amire lehet is építeni.

